Segítsünk Laurának

Bencze Laura egy kilenc éves, tündéri kislány. Élni akarása és kitartása csodálatra méltó, de most a mi segítségünk is kell mind-e mellé. Neki kérünk segítséget, hogy meggyógyuljon, és megtörténjen a csoda,végre boldogan és egészségesen éljen!

Jön a húsvét és vele a tavasz is beköszöntött végre!

Itt húsvéti képeket, locsoló verseket és szokásokat nézhetsz, olvashatsz.

Húsvét Ünnepe


Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. A böjt után ezen a napon szabad először húst enni. Csak zöldséget, gyümölcsöt, halat és más, húsmentes étel fogyasztása engedett. A böjt utolsó hetének neve: „nagyhét”, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken „fehérhét” – fehérvasárnapig tart.

A húsvét héber neve „pészah”. A szó „kikerülés”-t, „elkerülés”-t jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidóknak bárány vérével megjelölt házait.

A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, ezt kisebb-nagyobb ünnepek követik s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A húsvéttól a pünkösd utáni szombatig tartó időszakot húsvéti időnek is mondják ( nagyböjt, virágvasárnap, nagyhét,nagypéntek, nagyszombat). A nagyhét a nagyböjt utolsó hete.

Virágvasárnap a húsvétvasárnap előtti vasárnap, nagyböjt utolsó vasárnapja. Jézus bevonulása Jeruzsálembe, ahol a nép ünnepelte. Ilyenkor hagyományosan barkát szentelnek, s körmenetben vonulnak be a templomba.

Nagycsütörtök a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja, amikor Jézus a Getsemáné-kertben búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. Jézus valószínűleg Széder-esti lakomát tartott az Egyiptomból való szabadulás emlékére. Szeretete jeléül megmosta tanítványai lábát. A Nagyhét ünnepeinek sorában a nagycsütörtök a gyász napja, ezért csütörtök estétől szombat estéig nincs harangozás.

Nagypénteken az egyházban nincs mise, mert ezen a napon maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot. Nagypénteken igeliturgia van, áldoztatással. A szertartást egyszerű könyörgés zárja, nincs áldás, nincs elbocsátás.

Nagyszombaton napközben semmilyen szertartás nincs, a „nagyszombati liturgia” kifejezés téves. A katolikus időszámításban szombat este a sötétedés után már vasárnap van, ezért a szombat esti misét vasárnap vigíliájának nevezik. Húsvét vigíliája az év legszebb, de legbonyolultabb szertartása.

Húsvétvasárnap:                                                                                   Délelőtt ünnepi szentmisét tartanak. Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig haza találjanak.

Húsvéthétfő:                                                                                                   Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel, mint kölnivízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. Egy legenda szerint mikor Krisztus a keresztfán függött, előtte egy asszony egy nagy kosár tojással állt meg imádkozni, és Krisztus vére rácseppent a tojásokra. Ezért szokás a húsvéti tojást pirosra festeni. A vallásos magyarázaton túl a piros szín nemcsak a vért, az életet, hanem a szerelmet is jelképezi, és ezért a piros tojás szerelmi ajándék, szerelmi szimbólum is lehet húsvétkor. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt.

Húsvéti szokások

Tojásfestés, fészekrakás

Kétségkívül egyik legjellemzőbb, ma talán újra reneszánszát élő szokás a húsvéti piros (színes, mintás, viaszolt, rajzolt, vésett, patkolt) tojás készítése. Ez a művelet ma is, ahogy mindig is, a lányok, asszonyok dolga. A tojások sokféle technikával készülhettek, legismertebb talán a "leveles módszer": a tojás felületére egy szépen erezett levelet raknak, harisnyával rögzítik a tojáson és így teszik a festékbe.

Ma már mindenhol kaphatunk tojásfestő tablettákat, lapocskákat, régebben azonban (és néhol ma is) házi festékanyagokat (hagymalevelet, zöld dióhéj főzetét, céklalevet, stb.) használtak a színezéshez. A festékből kivéve így a tojás átvette a főzet színét, a levél alatt viszont világos maradt, csak annak erezete, mintája "rajzolódott át" a tojásra.

Napjainkban leginkább népi iparművészek használják a viaszolás, patkolás technikáját. Előbbinél olvasztott viasszal rajzolnak mintákat a tojásra, úgy rakják azt a festékbe, amikor a viasz már megszáradt rajta. A tojás itt is átveszi a főzet színét, míg a viasz alatt megmarad az eredeti tojásszín. A kész tojásról a viaszt letörlik, és vagy így hagyják, vagy a mintát még további színnel színezik.

Régebben elterjedt volt a karcolt díszítés is - ez annyiban tért el a viaszolástól, hogy a díszítő motívumokat egy éles szerszámmal karcolták a tojásba, utána festették azt.
Ha a kész tojásokat végül megkenjük egy kis szalonnahéjjal, fényes, "lakkhatású" felületet kaphatunk.

A húsvéti tojások számára "fészket rakni" jellemzően nyugat-európai hagyomány, de hazánkban és a z Egyesült Államokban is gyorsan elterjedt. Ez a hagyomány valószínűleg abból vezethető le, hogy ezekben a kultúrákban az ábrákon, képeslapokon megjelenő nyúl a Lepus fajhoz tartozik, amely faj - eltérően a többi nyúlfélétől - fészket rak, nem üregekben él.

Locsolás

A tojásfestés mellet az "öntözés" szokása maradt fenn legszélesebb körben. Bár a vödör víz (vagy még régebben a patakba dobás) legtöbb helyen pár csepp kölnire szelídült, és a szokás gyakorlásának motivációja is jelentősen módosult, a locsolók általában napjainkban is mondókával állnak a lányok elé, akik festett tojással ajándékozzák meg a locsolókat. A locsolkodás - pontosabban: fürdetés - első írásos emléke 1545-ből maradt fenn. Észak- és nyugat-magyarország egyes falvaiban locsolás helyett a vesszőzés dívik. Mindkét szokás az ősi termékenységvarázsló rítusokból ered.

Komatál

Húsvét vasárnapját követő fehérvasárnapon ("mátkáló vasárnapon") a keresztszülők tojást küldtek keresztgyerekeiknek, illetve ilyenkor volt szokás a komatál küldése. Tartalma tájegységenként változott, de a tojás, sonka, kalács és egy kis üveg ital sehol nem hiányozhatott belőle. Átadása éneklés és köszöntők kíséretében történt, viszonzásképpen a megajándékozott vagy húsvéti tojást, vagy egy hasonló tálat adott cserébe.
A komatálat küldők jelképesen testvérré fogadták egymást, mindhalálig tartó barátságot kötöttek, és a továbbiakban magázódtak - a férfiak komának, a nők mátkának szólítva egymást. (Ez a szokás különösen Dél-Dunántúlon maradt fenn, e tájegység falvainkban napjainkban is él a "komázás") .

Jóslás

Az ünnep (és a tojás) kiváló alkalom volt a jóslásra is. Nagypénteken feltörve és egy pohár vízbe csurgatva a tojást formájából kiolvashatták, milyen lesz a következő évi termés.
Egyes tájakon a lányok tojáshéjat tettek a küszöbre a húsvétot megelőző estén, így megtudhatták, mi lesz leendő férjük foglalkozása: az, ami az ajtón belépő első férfié.

Ételáldás

Húsvétkor sok helyen fehér kendőbe kötött tányéron vitték a templomba a sonkát, főtt tojást, kalácsot és tormát, hogy a mise végén a pap megáldja, felszentelje azokat. Az asszonyok sietve vitték haza a megszentelt ételeket, mert úgy tartották, aki gyorsan ér vissza a házába, az a munkában is ügyes lesz, aki lemarad, az pedig még abban az évben meghal. Az ünnepi asztalnál mindenki kapott egy kis szeletet a megszentelt ételből.

Locsoló versek

Ákom-bákom, berkenye;
Szagos húsvét reggele.
Leöntjük a virágot,
Visszük már a kalácsot.
/Háromszék/ 

Eljött a szép húsvét reggele,
Feltámadásunk édes ünnepe.
Ünneplő ruhákba öltöztek a fák,
Pattognak a rügyek, s virít a virág.
A harang zúgása hirdet ünnepet,
Egy kismadár dalol a zöld rétek felett.
Tündérország rózsái közt gyöngyharmatot szedtem,
Akit azzal meglocsolok, megáldja az Isten.
Az illatos rózsavíztol megnonek a lányok,
Zsebeimbe beleférnek a piros tojások.

Korán reggel útra keltem,
Se nem ittam, se nem ettem.
Tarisznya húzza a vállam,
Térdig kopott már a lábam.
Bejártam a fél világot,
Láttam sok-sok szép virágot.
A legszebbre most találtam,
Hogy öntözzem, alig vártam.
Piros tojás, fehér nyuszi,
Locsolásért jár a puszi!

Ebben a ház udvarában szép kis bimbó nõ.
Nevelje majd szépre, jóra a jó Teremtõ!
Vizet hoztam a tövére, szálljon áldás a fejére,
Istentõl azt kérem, piros tojás a bérem!
Szabad-e locsolni?

Ma van húsvét napja, második hajnala,
Melyben szokott járni az ifjak tábora.
Serkenj fel ágyadbol, cifra nyoszolyádbol
Add ki hímesedet arany kosaradból.
Add ki most szaporán, ne késsünk sokáig,
Hogy a mi seregünk mehessen tovább is.
Hogyha belôle bár kettôt-kettôt kapunk,
Finom rózsavízzel szépen meglocsolunk!

Kinyílt az ibolya húsvét hajnalára,
Csepegjél, rózsavíz erre a kislányra.
Rózsavíztôl, majd meglátod, szép es ügyes leszel,
Ugye, kislány, a zsebembe piros tojást teszel?

Zöld a moha, zöld a páfrány,
Meglocsollak, házisárkány.

Sivatagban él a teve.
Locsolkodni jöttem. Hehe!

Árok partján döglött ló.
Én vagyok a locsoló.

Zöld erdõben jártam,
Barna medvét láttam,
Szereti a mézet,
Add ide a pénzed!

Locsolóvers gyerekeknek

Korán reggel felébredtem, messze-messze jártam,
Tündérország kiskertjébôl rózsavizet hoztam.
Na, te kislány, megöntözlek, ma van húsvét napja,
Tündököljön a két orcád, mint a piros rózsa.
Az illatos rózsavíztôl megnônek a lányok,
Zsebemben is elférnek a piros tojások.

Én még kicsi vagyok,
Verset nem tudok.
Majd jönnek a nagyok,
Mondanak azok.

Jó reggelt, jó reggelt,
Kedves liliomszál,
Megöntözlek rózsavízzel,
Hogy ne hervadozzál.
Kerek erdõn jártam,
Piros tojást láttam,
Bárány húzta rengõ kocsin,
Mindjárt ideszálltam.
Tessék hát rózsavíz,
Gyöngyöm, gyöngyvirágom.
Hol a tojás, piros tojás?
Tarisznyámba várom!

Nyalka legény vagyok,
Lányokhoz indulok.
Mert ma minden lánynak
Rózsavizet hozok.
Megöntözem õket,
Mint a virágokat,
Nem venném lelkemre,
Hogy elhervadjanak.
Ám e fontos munkám
Ingyen nem tehetem,
Cserébe a hímestojást
Sorra  ide kérem.

Ajtó mellett állok,
Piros tojást várok.
Ha nem adják párjával,
Elszökök a lányával!

Én kis kertész legény vagyok,
Rózsavízzel locsolkodok.
Úgy locsolom a lányokat,
Mint kertész a virágokat.

Kelj föl párnáidról, szép ibolyavirág,
Nézz ki az ablakon, milyen szép a világ!
Megöntözlek szépen az ég harmatával,
Teljék a tarisznya szép piros tojással!

Kerek erdõn jártam
Kék ibolyát láttam.
El akart hervadni
Meg szabad-e locsolni?

Húsvét másodnapján régi szokás szerint
Fogadják szívesen az öntözőlegényt.
Én a legénységhez igen kicsi vagyok,
De öntözőlegénynek mégis csak felcsapok.
Minden esztendőben ilyenkor itt vagyok
Ha a locsolásért pirostojást kapok.

Egy-két húsvéti, tavaszi kép


Feltöltés alatt

Feltöltés alatt

Feltöltés alatt

Feltöltés alatt

Feltöltés alatt

Feltöltés alatt

Feltöltés alatt

Feltöltés alatt

Feltöltés alatt

Feltöltés alatt

Feltöltés alatt

Feltöltés alatt

Feltöltés alatt































Weblap látogatottság számláló:

Mai: 91
Tegnapi: 97
Heti: 91
Havi: 4 834
Össz.: 298 160

Látogatottság növelés
Oldal: Jön a húsvét, itt a tavasz
Segítsünk Laurának - © 2008 - 2017 - bencze-laura.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: bencze laura - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »